A szép pillanatokat mindannyian szeretjük megörökíteni, mert tudjuk, ha emlékeink idővel ki is fakulnak, a fotók segítenek felidézni a különleges alkalmakat. Ezeknek a képeknek az elkészítéséhez csupán egy kamerára van szükségünk és egy olyan személyre, aki megnyomja rajta az exponáló gombot. A fotográfia megjelenésekor még nem lehetett látni a felvétel készítőjét a képeken, de a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már ez is könnyen megoldható. A szelfi fotózás ennek köszönheti népszerűségét.
Szelfi, a menő önfotó
A hivatalos meghatározás szerint a szelfi önfotót jelent, vagyis egy olyan fényképet, amelyet a készítője önmagáról készít. A kifejezés az angol selfie szóból ered – ezt a magyar nyelvben is használjuk, de a magyarosított verziója hasonlóan ismert. A szó egyébként 2002-ben jelent meg először az interneten. Az elnevezést egy huszonéves fiú használta, aki azért készített magáról egy fotót, hogy megmutassa barátjának, milyen változásokat okozott arcán az előző esti buli. Amikor átküldte a képet, elnézést kért a fotó minőségéért, és azzal mentegetőzött, hogy ez csupán egy selfie. Elképesztő, de egy évtizeddel később a szelfi már képes volt tömegeket megmozgatni a világ minden táján.
Népszerűségét bizonyítja, hogy 2013-ban a brit Oxford szótár szerkesztőbizottsága a selfie-t az év szavának választotta. A bizottság a következő meghatározással jegyezte be a kifejezést: “a selfie egy olyan fotó, amelyet valaki önmagáról készít webkamerával / okostelefonnal, s célja, hogy valamely közösségi platformon a kép megosztható, illetve továbbosztható legyen.”
A kezdetek
A szelfi, bármennyire is hihetetlen, nem a 21. század találmánya, önfotó ugyanis már az 1800-as években is készült. Az első ”szelfit” egy amerikai fotográfus, Robert Cornelius készítette 1839-ben Philadelphiában. Fényképezőgépét saját boltja mögött állította fel: komoly arccal, kezét a mellkasán összefogva állt a kamera elé. De készített szelfit I. Miklós orosz cár legfiatalabb lánya, Anasztázia is 1913-ban, egy Kodak Brownie kamerával. Ezt követően pedig el kellett telnie száz évnek, hogy kirobbanhasson a szelfi-forradalom.
A szelfi láz elindításában nagy szerepe volt az Apple-nek, amely 2010-ben piacra dobta az első kétkamerás telefonját, az iPhone 4-et. Később egyre több ilyen készülék került a forgalomba, és ezzel egyidőben nyilvánvalóvá vált az is, hogy a szelfizéshez nincs feltétlenül szükség fényképezőgépre, okostelefonnal is tudunk jó minőségű fotókat készíteni magunkról. A telefon első kamerájának köszönhetően láthatjuk magunkat a képernyőn, így tetszés szerint pózolhatunk és helyezkedhetünk a képen. Ha nem sikerül elsőre a felvétel, akkor számtalanszor “lőhetünk magunkról képet”, ugyanis a telefon nagy kapacitású memóriája ezt is lehetővé teszi.
Szelfi a közösségi médiában és azon túl
Mivel a közösségi médiafelületeken a fotók nagy szereppel bírnak, a szelfi is ezeken az oldalakon vált igazán népszerűvé. A Facebook mellett megjelentek a különböző fotós alkalmazások, mint az Instagram, ahol főképp a vizuális tartalmak dominálnak. A különböző effektek és filterek pedig csak még vonzóbbá tették ezeket az appokat, így egyáltalán nem meglepő, hogy menő lett szelfit készíteni és posztolni.
Idővel a különböző tevékenységek közbeni szelfizés is divatossá vált. Ezekre külön elnevezések születtek: a welfie (workout selfie), amikor valaki sportolás közben fotózza le magát, a drelfie (drunken selfie) a részegen készített fotót jelenti, míg a bookshelfie a könyvespolc előtti fotózkodókást jelöli. A többszereplős önarcképekre is van már kifejezés, ez pedig a group szelfi: ilyen fotókat lehet készíteni a különböző rendezvényeken, céges összejöveteleken, csapatépítőkön.
A szelfi a zeneipart is megihlette. Számos előadó rukkolt elő olyan dalszövegekkel, amelyekben a szelfizés központi témaként jelenik meg, de filmek és filmsorozatok is készültek már a témában. Nemrég megnyílt Budapesten Európa első Édesség- és Szelfi Múzeuma, ahol különleges hátterek és nem mindennapi berendezések mellett készíthetnek fotókat a látogatók. Ebből is látszik, hogy bár a szelfi-mánia 10 évvel ezelőtt robbant be, ma is trendi ilyen fotókat megosztani a közösségi médiában.
Ferenc pápa is csinálja
A szelfizést nemtől, kortól és tisztségtől függetlenül lehet űzni. A legtöbb híres ember már felismerte a szelfizésben rejlő önmarketinget, és rendszeresen gyakorolja is ezt a közösségi oldalakon. A celebek közül Kim Kardashian az, akinél egy nap sem telik el úgy, hogy ne készítene szelfit magáról. A mai napig ő a szelfi koronázatlan királynője, és valószínűleg még egy ideig senki nem veszi el tőle ezt a címet. Ami viszont meglepőbb, hogy Ferenc pápa is szelfizik: az egyház népszerűsítése érdekében rendszeresen fotózkodik a fiatalokkal. Hát nem menő?
Március 16., a szelfimentes nap
Szelfi lázban égek mindig, és te nem ápolsz, anyám... Akár így is kezdődhetne József Attila verse a szelfifüggőségről – merthogy ilyen addikció is létezik. Az emberek ugyanis képesek egymás között versengeni a legjobb és legkreatívabb szelfikért. Az nyer, aki minél merészebb helyeken és extrémebb körülmények között fotózza le magát. Ennek viszont megvannak a veszélyei is, súlyos balesetek mellett az önfotózás halállal is végződhet. Sajnos, már nem egyszer volt tele a sajtó az olyan hírekkel, hogy valaki szelfizés közben vesztette életét, mert lezuhant egy magas hegyről, kilátóról, esetleg óvatlanul fotózkodott az utakon.
Éppen ezért néhány szelfi-ellenes személy tiltakozó mozgalmat indított, és március 16-át szelfimentes nappá nyilvánította. Ez a nap arra ösztönöz bennünket, hogy magunk fotózása helyett jobban figyeljünk embertársainkra, környezetünkre, a világ szépségeire, illetve saját magunk lelki világára. Biztosak lehetünk benne, hogy ez a fajta kikapcsolás kicsit felszabadít bennünket ez alól a modern függőség alól.
Ha szeretnél emlékezetessé tenni egy különleges napot, például egy esküvőt vagy céges bulit, ismerd meg Te is a szelfigép bérlés szolgáltatásunkat!